A betegek jogai és kötelezettségei
A „Betegek jogai” című etikai kódexet a Cseh Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Központi Etikai Bizottsága dolgozta ki, vizsgálta felül, majd véglegesítette és hagyta jóvá.
A betegek jogaira vonatkozó rendelkezések 1992. február 25-én léptek hatályba.
A betegek jogai
- A betegnek joga van a szakszerű, figyelmes és empatikus egészségügyi ellátáshoz, amelyet megfelelő képesítéssel rendelkező egészségügyi szakemberek biztosítanak.
- A betegnek joga van megismerni az ellátásában részt vevő kezelőorvos és más egészségügyi dolgozók nevét. Joga van magánéletének tiszteletben tartásához, valamint az egészségügyi intézmény lehetőségeinek megfelelő szolgáltatások igénybevételéhez. Emellett joga van a családtagjaival és barátaival való mindennapos kapcsolattartáshoz és a látogatók fogadásához. A rendszeres látogatás kizárólag súlyosan indokolt esetben korlátozható.
- A betegnek joga van ahhoz, hogy kezelőorvosától minden új diagnosztikai vagy terápiás beavatkozás megkezdése előtt megkapja a szükséges tájékoztatást, amelynek birtokában megalapozott döntést hozhat arról, hogy hozzájárul-e az adott beavatkozás elvégzéséhez. A sürgős orvosi beavatkozást igénylő esetek kivételével a beteget megfelelően tájékoztatni kell a tervezett beavatkozással járó esetleges kockázatokról. Amennyiben többféle diagnosztikai vagy kezelési lehetőség áll rendelkezésre, illetve, ha a beteg tájékoztatást kér az alternatív kezelési módokról, joga van ezek megismeréséhez. A betegnek joga van továbbá megismerni a beavatkozásban részt vevő egészségügyi szakemberek nevét.
- A betegnek joga van a kezelés visszautasításához a jogszabályok által megengedett keretek között. Ebben az esetben tájékoztatni kell döntésének lehetséges egészségügyi következményeiről.
A betegnek joga van ahhoz, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás során végzett vizsgálatok, beavatkozások és kezelések teljes időtartama alatt magánéletét és emberi méltóságát a kezelési folyamat által lehetővé tett legnagyobb mértékben tiszteletben tartsák. A beteg egészségi állapotával kapcsolatos megbeszélések, konzultációk, vizsgálatok és kezelések bizalmas jellegűek, ezért azokat minden esetben a megfelelő diszkréció biztosításával kell végezni.
A beteg ellátásában közvetlenül részt nem vevő személyek jelenlétéhez a beteg hozzájárulása szükséges, beleértve az oktatókórházakban és más, oktatási tevékenységet folytató egészségügyi intézményekben történő ellátást is. Ez alól kivételt képez, ha a beteg maga kérte vagy választotta az érintett személyek jelenlétét.
- A betegnek joga van elvárni, hogy a kezelésével kapcsolatos valamennyi egészségügyi dokumentumot, leletet és feljegyzést bizalmasan kezeljék. A beteg személyes és egészségügyi adatainak védelmét az elektronikus adatkezelés és -feldolgozás során is biztosítani kell.
- A betegnek joga van elvárni, hogy az egészségügyi intézmény a rendelkezésére álló lehetőségek keretein belül, a beteg egészségi állapotának megfelelő mértékben és észszerű keretek között figyelembe vegye és teljesítse az ellátásával kapcsolatos kéréseit.
Szükség esetén a beteg más egészségügyi intézménybe helyezhető vagy szállítható át, miután részletes tájékoztatást kapott az áthelyezés indokairól, szükségességéről és a rendelkezésre álló alternatív lehetőségekről. Az áthelyezéshez a beteg további ellátását átvevő egészségügyi intézmény előzetes jóváhagyása szükséges.
- A betegnek joga van elvárni, hogy egészségügyi ellátása megfelelő folyamatossággal és megszakítás nélkül biztosított legyen. Joga van továbbá előzetesen tájékozódni arról, hogy mely orvosok, milyen rendelési időben és mely helyszínen állnak rendelkezésére.
A betegnek joga van elvárni, hogy az egészségügyi intézmény az elbocsátását követően gondoskodjon arról, hogy a további ellátását végző kezelőorvos a kezelés folytatásához szükséges valamennyi információhoz hozzájusson.
- A betegnek joga van ahhoz, hogy amennyiben kezelőorvosa nem szokványos eljárás vagy kísérleti kezelés alkalmazása mellett dönt, annak jellegéről, céljáról és körülményeiről részletes, számára érthető tájékoztatást kapjon.
Bármilyen terápiás vagy nem terápiás célú kutatás megkezdéséhez a beteg előzetes, megfelelő tájékoztatáson alapuló írásbeli hozzájárulása szükséges. A betegnek joga van a kísérleti kezelésben vagy kutatási programban való részvételét bármikor, indoklás nélkül megszüntetni, feltéve, hogy előzetesen tájékoztatást kapott döntésének esetleges egészségügyi következményeiről.
- Az életvégi ellátásban részesülő betegnek joga van ahhoz, hogy valamennyi egészségügyi dolgozó részéről figyelmes, empatikus és együttérző gondoskodásban részesüljön. Az egészségügyi személyzet köteles tiszteletben tartani a beteg kívánságait és akaratát, amennyiben azok nem ellentétesek a hatályos jogszabályokkal.
A betegnek joga és egyben kötelessége megismerni és betartani az ellátását biztosító egészségügyi intézmény mindenkor hatályos házirendjét.
A betegnek joga van megtekinteni az ellátásáról kiállított számlát, valamint részletes tájékoztatást és magyarázatot kérni az egyes tételekről, függetlenül attól, hogy a számla kiegyenlítése kit terhel
A betegek kötelezettségei a Cseh Köztársaság egészségügyi szolgáltatásokról és azok nyújtásának feltételeiről szóló 372/2011. számú törvényének 41. §-a alapján
- Az egészségügyi ellátás igénybevétele során a beteg köteles:
a) betartani a számára meghatározott egyéni kezelési tervet, amennyiben az egészségügyi ellátás igénybevételéhez hozzájárult;
b) betartani a klinika belső szabályzatát;
c) megtéríteni az egészségügyi szolgáltató részére azon, a beteg hozzájárulásával nyújtott egészségügyi ellátások költségeit, amelyeket az állami egészségbiztosítás vagy más finanszírozási forrás nem, illetve csak részben fedez;
d) valósághű és teljes körű tájékoztatást adni az ellátását végző egészségügyi szakembernek egészségi állapotának korábbi alakulásáról, beleértve a fertőző és átvihető betegségekre, a más egészségügyi szolgáltatóknál igénybe vett ellátásokra, a gyógyszerszedésre – ideértve a függőséget okozó szerek használatát is –, valamint minden egyéb, az egészségügyi ellátás szempontjából lényeges körülményre vonatkozó információt;
e) a fekvőbeteg-ellátás időtartama alatt tartózkodni az alkoholfogyasztástól és egyéb függőséget okozó szerek használatától, valamint indokolt esetben, a kezelőorvos döntése alapján alávetni magát az alkohol vagy más függőséget okozó szer hatása alatt álló állapot megállapítására irányuló vizsgálatnak. - A c) és d) pontban meghatározott kötelezettségek adott esetben a beteg törvényes képviselőjére vagy gondnokára is vonatkoznak. A beteg törvényes képviselője vagy gondnoka köteles biztosítani a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a beteg eleget tehessen kötelezettségeinek.
- A beteg, annak törvényes képviselője vagy gondnoka, a beteg által megjelölt személy, a beteg hozzátartozója, illetve a vele közös háztartásban élő személy köteles személyazonosságát érvényes személyazonosító okmány bemutatásával igazolni, amennyiben ezt az egészségügyi szolgáltató vagy a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozó kéri.
A személyazonosság személyazonosító okmánnyal történő igazolásának kötelezettsége kiterjed minden olyan személyre is, aki e törvény vagy más jogszabály alapján jogosult tájékoztatást kapni a beteg egészségi állapotáról, valamint azokra a személyekre, akik fekvőbeteg-ellátásban részesülő beteget kívánnak meglátogatni, de nem tartoznak az előző mondatban meghatározott személyek körébe.
Külföldi állampolgárok esetében a személyazonosság igazolása útlevéllel vagy más, személyazonosításra alkalmas okmánnyal történik.
Amennyiben az egészségügyi dolgozó részéről kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adott személy a beteg közeli hozzátartozójának vagy közeli személyének minősül-e, az érintett személy köteles ezt írásbeli, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal igazolni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozattevő elérhetőségeit és személyazonosító okmányának számát. A nyilatkozatot a beteg egészségügyi dokumentációjának részeként kell megőrizni.
- Amennyiben a beteg, annak törvényes képviselője vagy gondnoka megtagadja személyazonosságának igazolását, az egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi dolgozó jogosult megtagadni az ellátás nyújtását, kivéve, ha a beteg sürgős orvosi ellátásra szorul.
Amennyiben a beteg által megjelölt személy, a beteg közeli hozzátartozója vagy a vele közös háztartásban élő személy megtagadja személyazonosságának igazolását, az egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi dolgozó jogosult megtagadni az érintett személy által kért együttműködést, illetve megtilthatja számára a fekvőbeteg-ellátásban részesülő beteg látogatását.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható, amennyiben a beteg igazolja az érintett személy személyazonosságát. A látogatás megtagadása esetén az egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi dolgozó köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a fekvőbeteg-ellátásban részesülő beteget, illetve amint a beteg egészségi állapota lehetővé teszi a tájékoztatást.